Dr. Hegyi Zoltán a dunaipoly.hu-ra írt beszámolója egy sikeres terepi napról
“Május 26-án, egy pénteki napon, kollégámmal hajnalban indultunk neki az aznapi őrszolgálati munkának. 4 órakor már egy Dél Pestvármegyei település határában voltunk, ahol lassanként ránk virradt. A korábban megkért, erre a hétre érvényes légtérhasználati engedélyt telefonon aktiválni kellett a kezdés előtt. A felszerelésünk lelkét most egy hőkamerával ellátott Mavic M3T drón alkotta, amit a Syba Kft biztosított részünkre. A korai kezdésre a hőkamera adottságai miatt volt szükség, hiszen az éjszaka során 30 méteres magasságból talált melegvérű élőlények normál kamera móddal történő beazonosítása nem működik. Abban az időszakban pedig, amikor a Nap már magasabban jár a pályáján, a talajt és a növényzetet is olyan mértékig felmelegíti, hogy az állatok elkülönítése már a hőkamerával problémás. Tehát 2-3 óra az a maximális időszaka a napnak, amikor a módszer működik.
Ketten végeztük az azonosítást. Robi kollégám volt a repüléstervező és drón pilóta, aki a távirányító kijelzőjén nézte a drón által sugározott képet, én pedig egy nagyobb méretű monitor segítségével segítettem az azonosításban. Amikor valami gyanús foltot találtunk, akkor a repülést megszakítottuk, és megkerestük az élőlénynek tűnő dolgot, közelített felvételeket készítettünk róla normál kamera módban is. Ha védett fajt találtunk, akkor a helyszínét GPS koordinátával is elláttuk. Összesen a 2,5 óra hajnali munka során 42 ha gyepet és gabonát sikerült átvizsgálni. A gyep füvében bújva találtunk egy kotló nagy pólingot, ami fogyatkozó vizes élőhelyeink jellegzetes, ám ritka madara.
Nem igazán érthető, hogy miért nincsenek fészkelő parlagi sasok a környéken, hiszen számukra potenciális zsákmányállat a mezei nyúl bőséggel akad a területen. Találtunk még három, az anyja által elrejtett őz gidát, és három sutát, amint a gidáikat kísérték, szoptatták, nevelgették. Nagy élményt jelentettek az őzek, mert olyan volt az egész, mint egy madárperspektívából készített természetfilm.
A szakmai munkánk csúcspontja volt, hogy sikerült találnunk 5 kotló túzok tojót is, mely aznapi munkánk célja volt. Ez volt eddigi legsikeresebb keresésünk. A melegen sütő napfényes reggelben telefonon elértük a helyi vadásztársaság hivatásos vadászát. Ő is ürült a hírnek, hiszen gyakran látnak a területen túzokot, de így bizonyítottá vált a költése is, valamint beszéltünk az országos túzok koordinátorral is. A következő lépés az illető gyepterületen gazdálkodó gazda megkeresése. Egyeztettünk majd vele, hogy az esetleges szénatermelési munkák, vagy a legeltetés nehogy megzavarják, vagy esetleg meghiúsítsák a túzokok költését. Hiszen ezidáig a környéken mutatkozó túzok „őrkakasok” jól végezték a dolgukat.”
Dr. Hegyi Zoltán